Cselekvés vagy passzivitás? Hogyan hassunk egymásra zenével – észrevétlenül?

Írta: Tőri Csaba

Miközben a munkatársaid reggel a dugóban araszolva vagy a buszon zsúfolódva igyekeznek a munkahelyedre, legtöbben már arra gondolnak, milyen feladatok várnak rájuk – vagy éppen hogyan lesznek túl a forgalom frusztráltságán.

Mindezek mind külső körülmények, amik így is, úgy is befolyásolnak bennünket – mégis, ha tudatosak vagyunk, mi is irányíthatjuk agyunkat, hogy jobban tudja őket kezelni.

Egy-két olyan zene, ami energiával tölt fel, vagy éppen nyugalmat áraszt, az egész nap tempóját és hangulatát képes befolyásolni, nem beszélve arról, hogy a figyelmünket is el tudja terelni a nap nehéz kezdetéről.

Már a gyerekek is tudják…

Biztosan mindenkinek van pár olyan élménye, amikor egy kisgyereket látott zenére mozogni. Hiszen a zene ritmusa, vagy akár egy-egy jellemző dallamfordulat elemi hatással van a szervezetünkre: gyakran azonnal mozogni kezdenénk – ha nem gondolnánk, hogy ilyet nem szabad/nem illik.

A gyerekekre szerencsére ezek az elvárások még nem hatnak: ha egy 2 éves rugózni vagy ugrálni kezd örömében, azt aranyosnak tartjuk – míg ha egy felnőtt teszi ezt a buszon, akkor úgy érezzük, hogy egyáltalán nem helyén való.
Persze nem arra akarunk buzdítani, hogy rögtön a piros 7-es zsúfolt székei között kezdj táncra, de azt a szabadságot, amit gyerekként a legtöbben még tudtunk, könnyedén vissza lehet szerezni felnőttként is. Ebben segít az aktív zenélés – ezért tartunk Zenei Csapatépítő programokat mind cégek, mind baráti társaságok számára.

Ha már felnőttként újra kell tanulni…

Sajnos legtöbben nem élhettük át azt az élményt, hogy szabad kreatívnak, bolondosnak lenni, és szabad mindezt együtt, másokkal közösen megélni. Valahogy az itthoni társadalmi normákba nem fér bele – pedig aki egyszer megérzi, milyen szabadságot ad, azt általában nehéz már lebeszélni róla a későbbiekben.

Emlékszem, mennyire furcsán néztek rám a barátaim, amikor egy-egy rövidebb dallamot megmutattam a metrón, vagy amikor “eltáncoltam” egy részt valamilyen darabból – aztán ahogy engem megfertőzött valaki, végül én is megfertőztem őket, és egyre többen gondolják azt, hogy vidámnak lenni rendben van, akár munka közben is.


Ha pedig kifejezetten a hatékonyság oldaláról nézem a kérdést: nincs annál rosszabb mint egy csoport (pl. munkahelyen) aki nem mozdult meg 2-3 órája. Lassúak, gondterheltek, és legtöbbször negatív spirálba kerültek – amit akár pár percnyi mozgás, vagy aktivitás fel tudna oldani, ha lenne rá eszközük.

Ezért építjük a Sing&Trust aktív zenei csapatépítőket. Mennyivel jobb lenne egy olyan világ, ahol ezek az eszközök mindenkinek a kezében vannak már, és saját maguk képesek úrrá lenni a fáradtságon, és az egymástól való elszigeteltségen…

Olvass utána, hogyan tudsz te is a részévé válni a gondolkodásmódnak – hátha találsz benne olyat, ami nektek is hasznos lehet:
https://impulzusmusic.com/singandtrust/