ImPulzus blog
7+1 tipp miért érdemes szaxofonon tanulni
A zene kreatívvá tesz, az igazán kreatívak pedig megtalálják a módját, hogyan kössék össze a kellemeset a hasznossal.
Gyakoroljunk vagy játsszunk egy hangszeren?
Azt hiszem, sokan egyetértenénk abban, hogy a legkevésbé vonzó dolog a hangszertanulásban, hogy GYAKOROLNI KELL.
Eltekintve azoktól, akik világraszóló képességgel megáldott művészek és látszólag sosem kellett gyakorolniuk, nekünk, többieknek – egyfajta földi halandóként – biztosan szükségünk van gyakorlásra.
Miért kezdjek el zenélni, ha már elmúltam 40/60/80 és eddig nem tettem?
Azt hiszem, megfordítanám a kérdést:
Honnan tudhatjuk meg biztosan, hogy már nem érdemes valamibe belekezdenünk?
Mielőtt elmondanám a válaszomat rá, két rövid bekezdés…
Szégyelld magad, kislányom! – avagy hogyan énekelek, ha szégyellem magam?
Most, hogy már lassan 3 éve folyamatosan működünk, egyre több tapasztalat kezd kikristályosodni, amit a növendékektől tanulunk. Ezek közül pedig azt hiszem van egy olyan terület, amiről nem nagyon tudunk általában – és amit talán mi tapasztalunk meg az elsők között.
Mennyi idő, míg olyan szintre jutok, ami már élvezhető?
Az egész ImPulzus-paletta arra épül, hogy “kevesebb idő mint gondolnád”. Mert nem az számít, hogy mennyire leszel kiváló művész, hanem, hogy mennyit tesz hozzá az életedhez a gyakori zenélés.
Mennyire gond az üresjárat egy csoportos órán?
Néhány alkalommal előfordul a csoportos órákon belül, hogy valakivel egyénileg is hasznosnak érezzük dolgozni, egy-két dolgot személyesen kipróbálni, és személyes instrukciókat adni. Ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés…
Mi kerül ezen ennyibe…?
Mi minden kerül egy óra megtartásában pénzbe, és mennyibe is pontosan? Őszintén szólva, amikor először kiszámoltuk, mennyibe is kerül majd egy óra az ImPulzusnál, akkor megriadtam.
KottaStratégia: a kísérlet, ami elsősorban nem szolfézs
Arra gondoltam, hogy érdemes lenne szánnom egy cikket arra, hogy három nézőpontból is megvilágítsam, miben különbözik a KottaStratégia egy klasszikus szolfézs órától.
“Nem vagyok már túl öreg, hogy belekezdjek?”
Egész sokan kérdezitek ezt különböző fórumokon. Vannak 30 és 70 év körüliek is – szóval bizton állíthatom, hogy az egyik csoport már tudná a másiknak a választ. Igazság szerint a szememben mindig az a kérdés, hogy milyen céllal szeretnétek elkezdeni…
Hogyan igyekeznek túlélni a kórusok a koronavírus járványt?
Hogyan igyekeznek túlélni a kórusok a koronavírus járványt? Kórusélet koronavírus idején - Részlet az 5. szólam kórus podcast Bognár Lászlóval 2020. április 24-i adásából (…)Írta: Tőri Csaba 2020. október 14. Következő beszélgető partnerünk Tőri Csaba, a Vox...
Mennyi idő egy hangszeren élményt szerezni – magunknak és környezetünknek?
A kánon szerint sok. Mármint sok év és sok óra, meg sok gyakorlás – és különben ne is kezdd el, ha nem veszed majd komolyan, mert ezt így nem is lehet csinálni. Különben is, ha nem tanulod meg szeretni Bachot, vagy Brahmsot, akkor nem is értem miért vagy itt.
Bezártság – Az új lehetőség
Ez az egész koronavírus-helyzet persze nagyon aggasztó. Napról napra azzal keltem január vége óta, hogy hány barátom, tanítványom fél. Attól, hogy mi lesz – és attól, hogy mi lehet még.
Nálunk járt Nemes József
Az ImPulzus november végi rendezvényén Nemes Józsefet, a debreceni Lautitia kóruscsalád alapítóját és vezetőjét láttuk vendégül.
Miért kórushangképzés?
Emlékszem, nagy feladat volt, hogy megtaláljuk a megfelelő elnevezést. Utólag visszagondolva is meglepő, hogy mennyi mindenre akar utalni a név – és mennyi mindenre igyekszik felhívni a figyelmet.
Pali esete a gamificationnel
A gamification egy olyan értékelési irányzat, amelynek célja, hogy az iskolában ne jegyekkel, hanem a PC-játékokhoz hasonló rendszerben, motiválóan építsük egymásra a különböző szinteket. Az osztályzatok helyett tehát szinteket kell ugrani…
“Legyen valami rendes munkád, fiam !”
– Apám, úgy döntöttem, hogy felvételizem a Zeneakadémiára. Zongorista leszek, aztán meglátjuk, merre visz az élet.
– És gondolkodtál már rajta, miből fogsz majd élni, fiam?
6+1 érv, hogy már holnap kezdj el énekelni
1. Már holnap új barátaid lesznek, akik ráadásul azonnal segítenek majd rájönni, hogy miért nem voltak eddig
Klímafrász és művészet
Az elmúlt héten szintet lépett a klímakatasztrófával kapcsolatos félelem. Az információk jó részét ugyan eddig is tudni lehetett, de elsősorban…
Az amatőr éneklésben szerzett legnagyobb közös élményem: az Énekel az Ország
Még évekkel ezelőtt egy barátom hívott fel, hogy nem akarnám-e 450 emberrel együtt elénekelni Dvorák: Stabat materét. Ekkor még egyetemista voltam, úgy éreztem, hogy minden ami túl nagy, elveszi a fókuszt a minőségről, és vannak, amik úgysem sikerülhetnek, ha túl sok ember vesz részt bennük…
A zenei transzferhatás felnőttkorban
Számos kutatás támasztja alá, hogy azok a gyerekek, akik több zenével (sok esetben más művészetekkel is) foglalkoznak alsó tagozatban, messzemenően sikeresebbek azoknál az évfolyamtársaiknál, akik mindössze hetente 1-2 órát.
Élet az elefántcsonttoronyban? – II.
Bár ma már szinte minden távolság megszűnik a technológia és a városiasodás fejlődésével, az emberek egymás mellett szaladnak az utcán, ki tudja hány Kossuth-díjas akadémikus mellett sétálunk el naponta – mégsem ismerjük a munkájukat.
Élet az elefántcsonttoronyban? – I.
Számtalan alkalommal merül fel a kérdés: érdemes-e a mai világban a zenét hivatásszerűen űzni, szabad-e gyermekeinket zenei pályára engedni, vagy ez egyet jelent majd a sanyarú anyagi körülményekkel, folyamatos pénzügyi nehézségekkel?
Mire vigyázz, ha éneklésre adod a fejed?
Először is, énekelni nagyszerű dolog, ez eddig rendben van, de mégis: számos változást indít el az ember életében, amikkel nem árt tisztában lenni.
Hibázni szabad! Sőt érdemes :)
Mi, tanárok egy furcsa helyzetben élünk. Folyamatosan értékelünk, rendszeresen visszajelzéseket adunk a növendékeknek, ráadásul egy egzaktnak tűnő – de igazából mi tudjuk a legjobban, hogy a legkevésbé sem egzakt rendszerben.
Énektechnika materiális oldalról
“Gyerekek, tudjátok, hogyan hal meg a pillangó?” – kérdezte egy nagyszerű tanárom még gyerekkoromban. Zeneelmélet órán. Ültem és nem sok elképzelésem volt arról, hogy mindennek mi értelme van…
Mit rejt a Normafa – avagy rejtett komolyzenei emlékeink 1.
Előre is bocsánatot kérek azoktól, akik tudják, mindenesetre nekem új információ, és már nagyon régen izgatott, mit jelenthet a név. Az pedig külön meglepetés, hogy a XIX. század egyik legnevesebb magyar énekesnőjének köszönheti a nevét.
„Szopránság” divatja
Mindannyian csodálattal figyeljük a magas hangokat, le vagyunk nyűgözve attól, ha valaki elképzelhetetlen magasságot énekel ki. És valahogy ugyanúgy le vagyunk nyűgözve attól is, ha valaki olyan (“recsegős”) mélységet tud megszólaltatni, amit akárhogy is próbálkozunk, nem tudunk kihozni magunkból.
Beéneklés – a szükséges rossz?
Jóvágású kórusénekesként valószínűleg az a legfőbb motivációnk, hogy nagyszerű darabokat énekelhessünk, olyan kórust találjunk magunknak, ahol a közösség is vonzó, és minket is elfogad.
Mikor érdemes elkezdeni hangképzést tanulni?
Sokan ismerik Kodály örökérvényű szavait, mely szerint a gyermek zenei nevelését legcélszerűbb az édesanyja születése előtt 9 hónappal elkezdeni. A mondat értékéből semmit nem elvonva azonban felmerül a kérdés: mi történik ha nem kezdtük el időben?
Alkotóműhely vagy tanítási óra?
Zenészként gyakran találkozunk egy ellentmondással: ahhoz, hogy igazán motiváltak legyünk a munkában, felkészülésben, a legfontosabb a közelgő végcél. Az ember sokkal gyorsabban halad a munkával, ha holnap este koncert lesz…
Marketing az iskolában
“Minden vállalkozásnak társadalmi vállalkozásnak kellene lennie.” Egy kedves kolléga fogalmazott így egy beszélgetésben – majd rákérdeztem, mit is ért ezalatt. Akkor értettem meg…
Tanulni a növendéktől
“Kisfiam, amit ma megtanulsz, azt már nem vehetik el tőled.”
vagy
“Ha nem csinálod meg a leckét, akkor sosem tanulod meg, hogyan kell rendesen dolgozni.”
„Motiválni” és motiválni
Paradigmaváltó gondolattal találkoztam egy tanfolyamon, mely teljesen felborította a világképemet: “Motiválni nem lehet”. Tanárként ez elég rossz hír, ha igaz – ráadásul bennem folyamatosan felmerült: nem lehet, hogy mindez csak játék a szavakkal?
Az A-HA élmény egy énekkarban – avagy az érzelmi megtapasztalás ereje
Jobb félni mint megijedni. Biztos? Szeretem mindig a közmondásokat, mert sokat elárulnak arról, hogyan is neveljük gyerekeinket, hogyan adjuk tovább azt a tudást, amit (nagy)szüleinktől megszereztünk.
Zenész legyek, vagy inkább hobbiként zenéljek?
Ahogy az elmúlt években sokakkal beszélgettem, mind hivatásos zenészek között, mind az amatőr muzsikusok, énekesek között gyakran találkoztam a dilemmával: Hogyan döntsem el, hogy zenész legyen belőlem, vagy valamilyen “civil” foglalkozás mellett keressek zenélési formát az életembe?
Az aktualitás fontossága
Tanárként sokszor kellett megvédenem a “komoly” zene becsületét, egyáltalán a létezésének az értelmét olyan gyerekek előtt, akik a mai könnyűzenei világból építették fel a zenéről alkotott képüket.
Miben más egy kórus hangképzése?
Amikor amatőr kórust hív életre az ember, nem arról álmodik, hogy képzett énekesekből építsen fel egy együttest. Persze ha a dolog jól működik, gyakran lesznek olyan kórustagok, akik ambíciót éreznek majd ahhoz, hogy önmagukat is továbbfejlesszék…
Mitől lesz minden énekkar hangzása egyedi?
Az ok abban rejlik, hogy minden embernek más hangi adottságai vannak. Hangerő, hangszín, hangmagasság, kényelmes hangfekvés tekintetében nagyon különbözők vagyunk…
Amatőr kórus = mindenféle szakterület és tudás olvasztótégelye
Amikor elkezdtem kórusokba járni, mindezt azért tettem, mert énekelni akartam. És azért is, mert egy tanárom azt mondta, hogy jól fogom benne érezni magam. Hittem neki, és nem bántam meg.
Az ImPulzus célja, avagy miért hiszünk az énekkarokban?
Mi az ImPulzusnál mindannyian valamilyen kórusban nőttünk fel, mindannyian azt láttuk, hogy egyfajta második családot ad a közösség körénk. Voltak persze balhék, nagyobb konfliktusok is, mégis: a közös cél, a közös éneklés, és az egymásra utaltság sok mindenre megtanított.
Élettel való elégedettség egy leánykarban
A csoportos éneklés számos pozitív hatása közül a kutatók a következőket tartják a legkiemelkedőbbnek: jóllét és relaxáció, légzés és testtartás, társas hatások, lelki hatások, érzelmi hatások, illetve immunrendszeri és szívműködést segítő pozitív hatások.